A diétás lány

Annyira vártam ezt a napot. A szerdát,amikor ugyanis egy csomó élményről számolhatok be. Milyen jókat tornáztam,fejlődtem lelkileg és testileg. És akkor még nem sejtettem,milyen sötét dolgok is várnak rám 2018.03.28-án. De ne szaladjunk előre, tekintsünk vissza a múltba,amikor még naívan azt hittem, a helyzet magaslatán vagyok. Pedig az orrom előtt volt a fekete lyuk,csak szét kellett volna néznem. Hétfő Na,már borzasztóan kezdődött a hét,mert a hétvégi nemalvás megtette a hatását:háromnegyed hétkor keltem!!!!Vagyis keltettek,mert mit sem sejtve szúnyókáltam. Na,még szerencse,hogy nem volt ,,sok"dolgom, így ,,csak"1 percet késtem...mert ugye mindenáron meg kellett hallgatni 1 zenét. Az első óra még viszonylag jól telt a kialvatlanságot nem figyelembe véve,na de a második órában írtam egy jó sz.r angol TZ-t 3 percnyi felkészüléssel. Hurrá. A többi óra nem volt igazán izgalmas,inkább a hetedik óráról tennék megjegyzést. Ugye nem lett volna órarend szerint,DE versenyfelkészül

Ugyan az elmúlt négy napban abszolút nem foglalkoztam a külsőmmel,rengeteg jó dolog történt. De előre szólok,ez egy rövid beszámoló lesz, mert nem sok időm van. Csütörtök A reggel nagyszerűen telt, és az órák is jók voltak. Délután beiktattam egy kis ,,csalást": vettem egy csokis croassaintot. Már reggel kiszámoltam,hogy ilyen kis csalásokkal is kényelmesen el fogom érni az álomsúlyomat ballagásra,akkor miért ne? Egyébként is,már a blogomon is ,,érződött",mennyire vágyom rá. És nem úgy csináltam, mint régen BEDesként:kiültem és felfaltam 3 perc alatt. Inkább hazabicikliztem, elővettem az újságot, bekapcsoltam a kedvenc zenéimet, és 15 perc alatt elnyammogtam. Áh,az az érzés leírhatatlan volt. Igaz,közbe volt egy kis bűntudatom, de csakis azért,mert az elmúlt napokban nem teljesítettem valami fényesen, nagyon ellustultam, de gyorsan elhessentettem a gondolatokat,és koncentráltam a pozitívumra:nem azért kapom,mert fél hétig puhány voltam,és feladom,hanem átlagba nézve eddig

Nagyon sajnálom,hogy egy napot kések ezzel a bejegyzéssel,és nem is fogom szépíteni a dolgokat:ráfelejtettem. De mégis itt vagyok,mert engem ia izgalommal tölt el,amikor a volt étkezési naplóimat együtt elemezzük. Ki tudja, 2019-ben lehet,hogy a mostanin is szörnyülködni,vagy nevetni fogok. Miután március közepe táján eltört az anorexiát éltető mécses, a gyertya tovább pislákolt. Szerettem volna lefogyni(igen,lefogyni,mert a háromnapos szünetben sikerült 45 kilóra feltornáznom magam,és innentől kezdve ijesztő mértékben,már-már lehetetlen szinten lettem hízékony),de alaposabban utánaolvastam a dolgoknak, sőt, egy új füzetet kezdtem,melyet karácsonyra kaptam. Az első oldalon az alábbi szöveg olvasató: ,,73 napnyi diéta után megtört a jég. Leadtam 6,5 kilót, és csinosnak éreztem magam. Azonban a szünetben rádöbbentem, rosszul csináltam mindent. A tápanyagbevitel kevés volt. Így hát elengedtem magam,és szénhidrátdús kajákat zabáltam. Természetesen visszakúszott néhány kiló, az alhasra,

Biztosan ti is éreztétek már úgy,hogy mégiscsak helyes döntés volt az utolsó pillanatban változtatni valamin. Rájöttetek,hogy az a megoldás, amit ti kigondoltatok,mégsem helyes, sőt, csak romboló hatása van. A napokban velem is ez történt, és még számos eset,ami miatt majdnem feladtam az eddigi eredményeimet. Hétfő A reggel nehezen kezdődőtt. Fél hétkor keltem, kialvatlanul. Paprikát és paradicsomot vagdostam a reggeli mellé, párolni nem volt időm. Az újságolvasás helyett inkább a nyelvtant néztem át,mivel doga volt beígérve, és nem tanultam rá valami sokat. Talán már az iskola hanyagolása és a begyulladt arcom egy előjel volt. Majdnem elkéstem, pedig még mosogatni se mosogattam el. Az első órában végül mégsem írtunk dogát, helyette témazárót ígértek péntekre. Egyre jobb. Ugyan a második órában kaptam egy piros ötöst, a nap folyamán egyre jobban lankadt a figyelmem, álmos és fáradt lettem. Na,meg kedvtelen,mert alig szóltam valamit, és reakciót se mutattam a külvilág felé. Mint tava

Nagyon nehéz hétvégének néztem elébe,de ezen is túl vagyok. A lehető legjobbat akartam magamból kihozni,de nem tagadom, a sors is az én javamra dolgozott,ez nem csak az én érdemem. Csütörtök Reggel olyan kíváncsi voltam súlyomra, hogy ráálltam  a mérlegre,és annyira boldog voltam:55.2 kg. Én 55.4re számítottam. Oké,két deka nem sokat számít,de azért sokat dobott a motivációmon. Miután megreggeliztem, felraktam az arc és körömápolást,mert tegnap elmaradt,és közbe videókat nézegettem. Miután lemostam, láttam a változást:a körömágyam alatt levő bőr mimdig be volt gyulladva,fel volt szakadva,duzzanat volt rajta,de most szép sima, a körmöm pedig fényes. Az arcomon viszont vannak hegek,ott még van mit szépíteni. Délelőtt sorozatot néztem, majd egy kis időeltolódással pulykacombot pároltam,majd megebédeltem. Én nem szeretem ezt a fajta húst,a múltkor is a háját szedegettem le,de most színtiszta húst fogtam ki, és nagyon ízlett(már kéthete csirkemellet ettem). Délután folytattam a sorozatn

Igazán misztikus cím,ugye? Ahány ember,annyi féle tipp a mai témámmal kapcsolatban. Na,de ácsi! Még mielőtt megtudnátok,miről is fogok ma ,hadd kérjek bocsánatot a tegnapi előtti írásom miatt. Nagyon fáradt voltam és szétszórt, valószínűleg egy hülye nyafogás jött le nektek, pedig most tényleg benne vagyok a pácban,jócskán. De nem baj,nem adom fel,miért tenném? Nehezén túl vagyok,mostmár jönnek az eredmények, a dícséretek, az önbizalom,na,meg a jó idő is!(: Na,és akkor lássuk,mit is hoztam nektek! Már régóta szerettem volna erről beszélni,de sose találtam rá az alkalomra. A való életben meg főleg nem, így erről a dologról csak egy régi ismerősöm tud, de ő is csak véletlenül. Szerintem a szemfülesebbek már sejthetik is. Azért érzem magam most úgy,hogy képes leszek összeszedetten beszélni erről,mert az elmúlt napokban,mintha 2017 tavaszát írnánk ismét. Az emlékek visszatérnek,mintha ismét a régi,vékony lány lennék(persze ez nem igaz,ő már rég elveszett). Tehát ma bemutatom nektek a még

Nagyon szerettem volna pozitív címet adni a bejegyzésemnek,de sajnos pont pár órája történt velem egy nagyon rossz dolog, ami az egész eddigi szép élményeimet beárnyékolta. Próbálok a lehető legjobban hozzáállni az eseényekhez,hiszen rengeteg motiváló siker történt velem, de sajnos még mindig a trauma hatása alatt vagyok. Hétfő VÉGRE sikerült egy tökéletes reggel(: az alapteendők mellett sikerült elmosogatnom,és a maradék időmben tanultam.Egész jó óráim voltak. Jól sikerült a kémia tz,és egy fizika piros ötöst is sikerült bezsebelnem. Délután teszteltem a zeneleszokásomat: ahelyett,hogy 3 órát zenehallgatással töltöttem volna, hajat mostam,és amíg a hajpakolás rajtam volt,tanultam. Miután végeztem, netezgettem,tehát jól sikerült minden(: az expanderes edzés is jó volt. Fürdés után még az arc és körömápolást is feleaktam, közben videót néztem. Ma este még a fogmosást is megcsináltam,sőt,meditáltam is. Utóbbiról már rég lemondtam,de most annyira jól esett(: Kedd Ismét egy szuper re

Veletek volt már olyan,hogy még régebben tettetek valami jót,vártátok a hatását,és csak hónapokkal később lett meg az eredménye? Nem véletlenül teszem fel ezt a kérdést. Egyrészt,mert valóban elgondolkodtató,másrészt pedig nálam ez most aktuálisC: Csütörtök Hiába volt tegnap sikerélményem,már a második zenecsökkentő napot elbuktam. Nem értem,miért. Persze most is a mosogatás maradt el,és nem is kevés mosatlan maradt. Na,mindegy, legalább jó napom volt. Különleges dolgok nem történtek az órákon,egyszerűen csak élveztem a sok humános órát:D Hetedik órában osztályfőnöki lett VOLNA de kötelező volt beülni egy hegymászó előadására. Őszintén megmondva,nem nagyon érdekelt, és eléggé szomorú is voltam,hogy másfél órát kell majd kibírnom. Egyszer se ásítottam,gyerekek,olyan érdekes volt. Megdöbbentő volt,ahogy elmesélte,hogyan lendült túl a motivációhiányos pontokon,pedig nála az élete is kockán forgott. Bemutatta,hogy az emberi agy mennyi mindenre képes: annyira lefagytak a lábai,hogy nem t

Késő este van, és kis túlzással egész nap azon gondolkoztam,mit hozzak el nektek ma. Nos, a gondolkodás ilyen sokáig tartott, úgyhogy bele is vágok. Először is,a sportolásról szeretnék beszélni.  Elterjedt tévhit,hogy sporttal lehet fogyni, étkezéstől független. Ez teljesen irreális,mivel ha cukrot,zsírt,lisztet zabálsz egész nap nem fog rajtad segíteni még 1 órás torna se. Maximum nem fog olyan sok minden lerakódni a testedben. Fogyni csupán étkezéssel lehet, a sportolás az csak anyagcsere fokozó, és segíti,hogy ne legyen löttyedt tested. Én természetesen sportolással akartam lefogyni,azon a nyáron nem sikerült még formálódnom sem. A másik fontos dolog,amit még ezen a témán belül szeretnék megemlíteni az az erősödés. Akárcsak a zsírbontás,az izomnövesztés is csak megfelelő étrend mellett sikerülhet. Én persze nem foglalkoztam a fehérjével,bár akkoriban még nem is igazán mutatkoztak a fehérje típus jelei rajtam(miért is kellett volna?) Ettem húst, rengeteg sajtot, néha olajos magva

Nehéz megszólalnom,nert nem találom a szavakat. Az elmúlt három napom csodás volt,mégsem érzem kirobbanó formában magam. Nem azért,mert rájöttem, hogy a sikerek már nem okoznak örömet, sőt,igenis boldog vagyok arra,amit elértem eddig a héten. Csupán tudom,hogy vannak a háttérben eléggé sötét dolgok,amiket mégsem söpörhetek véka alá. Persze sokan csak legyintenének a helyzetemen,dőljek hátra,és élvezzem az életet,de én egy lelkiismeretes,kolerikus személy vagyok. Igenis szem előtt tartom a bukásaimat,akár kicsik,akár nagyok. Hétfő Ébredés után ráálltam mégegyszer a mérlegre,de persze,hogy 56ot mutatott. Nem keseredtem el,mert erre számítottam,inkább újult erővel indultam neki az ,,új" diétának. Először nem éreztem kevésnek a kenyeret(mert ezt is csökkentettem,ugye),inkább jobban ízlett a rántotta(: Ma ,,reálos" napom volt, unottan vágtam bele,de őszintén bevallom,még élveztem is. Az első órám nyelvtan volt, ami azért kellett ahhoz,hogy a többi órán ne ásítsam el magam. Után

Sokat várok el a tavasz első hónapjától. Én magam se értem ezt a gondolkodásmódot. Annyi minden vár rám. Szeretnék fotózgatni, lefogyni minimum 3 kilót, megszeretni magam, végleg megszépülni, elkezdeni az írást, jó jegyeket szerezni, boldog és mosolygós lenni, a barátaimmal eljárni, megszeretni a ruhavásárlást, és még egy hónapot kibírni tisztán,mert már sikerült 2 hónapot:D Mondjuk lehet,hogy az áprilisi terveket is most belevontam egy picikét,de nem baj. Úgy érzem, a tavasz a lehetőségek évszaka. Az új esély még csak most kezdődik. Végre megmutathatom a világnak,mire vagyok képes. Fejlesztem magam a hobbiaimban,csinosodom, társaságosabb ember leszek. A tél a kedvenc évszakom,de úgy érzem,mostantól a tavasz veszi át a helyét. Olyan érdekes: tavaly depis voltam, akkor a telet szerettem,és most,hogy kezdek kilábalni ezekbőlna szarságokból, várom a napsütést, a virágba borult természetet, az élményeket. Persze tök vicces,hogy miközben ezen sorokat írom, odakint mindet hó fed és 0 fok van