...azért jól vagyok(:
Nagyon szerettem volna pozitív címet adni a bejegyzésemnek,de sajnos pont pár órája történt velem egy nagyon rossz dolog, ami az egész eddigi szép élményeimet beárnyékolta. Próbálok a lehető legjobban hozzáállni az eseényekhez,hiszen rengeteg motiváló siker történt velem, de sajnos még mindig a trauma hatása alatt vagyok.
Hétfő
VÉGRE sikerült egy tökéletes reggel(: az alapteendők mellett sikerült elmosogatnom,és a maradék időmben tanultam.Egész jó óráim voltak. Jól sikerült a kémia tz,és egy fizika piros ötöst is sikerült bezsebelnem. Délután teszteltem a zeneleszokásomat: ahelyett,hogy 3 órát zenehallgatással töltöttem volna, hajat mostam,és amíg a hajpakolás rajtam volt,tanultam. Miután végeztem, netezgettem,tehát jól sikerült minden(: az expanderes edzés is jó volt. Fürdés után még az arc és körömápolást is feleaktam, közben videót néztem. Ma este még a fogmosást is megcsináltam,sőt,meditáltam is. Utóbbiról már rég lemondtam,de most annyira jól esett(:
Kedd
Ismét egy szuper reggel. Kicsit borongós volt az ég,de amint kisütött a nap,az én arcomra is kiült a mosoly. Miután kész voltam mindennel,elhatároztam,felpróbálom a régi ruháimat. Már csak azért,mert melegebb időt jósoltak,már tegnap is melegem volt a bundás csizmában és a bélelt nadrágban. Kiszemeltem magamnak a legutoljára 58 kilósan viselt nacimat:akkor még alig jött fel,de most passzolt:D a kabát pedig,amit ősszel már nem tudtam becipzározni, tökéletes volt rám. Tehát a tavaszias időben,boldogan mentem suliba. És a sikereimet vidáman elújságoltam a barátaimnak,akik szíves örömmel fogadták eredményeimet. Aznap szintén jó óráim voltak. Mondjuk amit az utolsó órán műveltek az osztálytársaim, kicsit(nagyon)felidegesítettek, de nem igazán érdekel,hiszen nem rajtam múlt. A zeneelvonási elmélettel pedig bajok vannak: mert amint hazaértem, másfél óráig zenét hallgattam. Nem voltam magamra mérges,pedig rengeteg dolgom volt. Jól esett,és ennyi. Mert olykor képes vagyok túlzásokba esni, hiába nincs olyan zene,amit szeretek,csakazértis hallgatok valamit kínomban. Este hasedzést csináltam, jól ment,érzem a fejlődést végre. Viszont olyan szinten elfáradtam,hogy a szépségápolás mellett még a tanulás is elmaradt. Nem volt semmihez energiám, 5% alá kerültem. És hiába meditáltam,nehezen aludtam el.
Szerda
Na, reggel volt mit javítanom. Fél hatkor keltem,nem hiába: a tegnap este elmaradt dolgok pótlása mellett a reggeli rutint is elvégeztem. A március 15-i ünnepséghez rendesen kellett felöltözni,emiatt késtem el majdnem(legalább nem zenehallgatás miatt) feljött rám 3 régi kedvenc nadrágom<3 a felsővel volt baj, azokba még nem fogytam vele. Nem baj,az is nagy szó,hogy sikerült a suliba sprintelnem:D Végülis ma is jó órák voltak. 3 jó dogát is írtam(: A bajok délután kezdődtek. A 7. Órai tesi teljesen kiszívta az erőmet agyilag. Kint voltunk,és majd szétfagytam. Utána könyvtárba mentem, de nem találtam meg azt a könyvet,amit szerettem volna kivenni. Így fáradtan értem haza, ezután pedig elmentünk ruhát vásárolni. Na,tisztázzunk valamit. Én sose szerettem shoppingolni,de amióta evészavaraim vannak,már egy beteges viszonyom van ezzel kapcsolatban. Ha csak elsuhanok egy bolt mellett,vagy valaki említi, libabőrös leszek, szívem a torkomban dobog, a hányinger és ájuláa kerülget, görcsbe rándul a gyomrom,a fejemben pedig zakatol a NEM NEM NEM. Mivel az elmúlt két napban éreztem meg igazán az eddigi fogyásom eredményét, kicsit jobb kedvvel indultam neki. Na,lehet,hogy nem kellett volna. Mert a cinikus és irónikus megjegyzéseimet nem tudtam magamban tartani. Csak úgy kijöttek belőlem. Ez fehér. Nagy a válla. Bő a szabása. Szűk. Zöld színű. Csillámos. Hosszú. Rövid. Kövérít. Drága. Rossz a szövege. Farmer. Gombja van. És tulajdonképpen mindenhez mondtam egy rövid kritikát. Végül sikerült 1 óra alatt 1 nadrágot és 2 melltartót szerezni. Ez nagy szó. De persze anyának ez nem elég,és amikor már tényleg a sírás határán voltam,bementünk egy másik boltba. Itt már tényleg átvette az uralmat a hisztis énem,még szigorúbb szemmel néztem a ruhákra. Utálatot éreztem a világ felé. Nem volt jó érzés,én nem akartam anyát bántani,ő se engem,de nekem ez kínzásnak ér fel. Tehát magamat marcangolva értem haza, ráadásul szomjasan és éhesen. Persze ismét a zenéhez nyúltam,de órákig nem tudtam kiheverni a sokkot. Elkezdtem chatelni egy osztálytársammal. Kérdezgetett az életmódomról,nivel ő is szeretne egészségesen enni. Ez engem meglepett,mert nála mimdig van valami nasi. Megbeszéltük,hogy áprilistól együtt járunk futni. Kíváncsi vagyok,mi lesz belőle. Utána beszéltem az iróniás barátnőmmel is. Javított az állapotomon. Az edzés elmaradt,de nem is baj,kell a pihenés nekem,főleg ezek után.
És most itt tartunk. Még fürdenem kellene, de nem igazán van kedvem,álmos vagyok. A mai kalamajka viszont még semmi: pénteken a mamámnál lesz ebéd. Parázok,mivel tavaly ősszel is nagy sikerek után tört el bennem minden,és lettem megint BEDes. De most erősebbnek érzem magam. Elhatároztam,most nem fogok magamtól tiltani semmit. Eszek a pörköltből, a galuskából,sőt,egy kis sütit is. Biztos örömet fogok szerezni,és motivál az,hogy sikerélmény lesz,ha meg tudom magam állni,érezni fogom a határt. Ez azt fogja jelenteni,hogy búcsút intettem a BEDnek. Viszont ha bezabálok,akkor is erősnek kell lennem,nem szabad feladnom,márcsak a heves szívverések miatt. Viszont a szombattal már más a helyzet: délután elmegyünk egy 3 órás ruhavásárlásra!!! Nagyon félek,gombóc van a torkomban. Még most se sikerült feldolgoznom ezt az 1 órát,mi lesz tripla ennyivel? Az önkínzás helyett simán elmehetnék karaokezni a barátnőmhöz,mert pont akkor érne rá. Na,majd látjuk,mit hoz a jövő. Én bizakodom a legjobbakban. Nem lehet az,hogy ennyi volt az én szép korszakom,és ismét egy sötét idő köszönt be rám. Még akkor sem,ha az időjárás ezt mutatja. Hiszem,hogy a legjobbat ki tudom hozni ezekből a szituációkból is,aztán pedig ismét tökéletes lesz minden. Ti is higgyetek a jó dolgokban!(: #getbeliever
Hétfő
VÉGRE sikerült egy tökéletes reggel(: az alapteendők mellett sikerült elmosogatnom,és a maradék időmben tanultam.Egész jó óráim voltak. Jól sikerült a kémia tz,és egy fizika piros ötöst is sikerült bezsebelnem. Délután teszteltem a zeneleszokásomat: ahelyett,hogy 3 órát zenehallgatással töltöttem volna, hajat mostam,és amíg a hajpakolás rajtam volt,tanultam. Miután végeztem, netezgettem,tehát jól sikerült minden(: az expanderes edzés is jó volt. Fürdés után még az arc és körömápolást is feleaktam, közben videót néztem. Ma este még a fogmosást is megcsináltam,sőt,meditáltam is. Utóbbiról már rég lemondtam,de most annyira jól esett(:
Kedd
Ismét egy szuper reggel. Kicsit borongós volt az ég,de amint kisütött a nap,az én arcomra is kiült a mosoly. Miután kész voltam mindennel,elhatároztam,felpróbálom a régi ruháimat. Már csak azért,mert melegebb időt jósoltak,már tegnap is melegem volt a bundás csizmában és a bélelt nadrágban. Kiszemeltem magamnak a legutoljára 58 kilósan viselt nacimat:akkor még alig jött fel,de most passzolt:D a kabát pedig,amit ősszel már nem tudtam becipzározni, tökéletes volt rám. Tehát a tavaszias időben,boldogan mentem suliba. És a sikereimet vidáman elújságoltam a barátaimnak,akik szíves örömmel fogadták eredményeimet. Aznap szintén jó óráim voltak. Mondjuk amit az utolsó órán műveltek az osztálytársaim, kicsit(nagyon)felidegesítettek, de nem igazán érdekel,hiszen nem rajtam múlt. A zeneelvonási elmélettel pedig bajok vannak: mert amint hazaértem, másfél óráig zenét hallgattam. Nem voltam magamra mérges,pedig rengeteg dolgom volt. Jól esett,és ennyi. Mert olykor képes vagyok túlzásokba esni, hiába nincs olyan zene,amit szeretek,csakazértis hallgatok valamit kínomban. Este hasedzést csináltam, jól ment,érzem a fejlődést végre. Viszont olyan szinten elfáradtam,hogy a szépségápolás mellett még a tanulás is elmaradt. Nem volt semmihez energiám, 5% alá kerültem. És hiába meditáltam,nehezen aludtam el.
Szerda
Na, reggel volt mit javítanom. Fél hatkor keltem,nem hiába: a tegnap este elmaradt dolgok pótlása mellett a reggeli rutint is elvégeztem. A március 15-i ünnepséghez rendesen kellett felöltözni,emiatt késtem el majdnem(legalább nem zenehallgatás miatt) feljött rám 3 régi kedvenc nadrágom<3 a felsővel volt baj, azokba még nem fogytam vele. Nem baj,az is nagy szó,hogy sikerült a suliba sprintelnem:D Végülis ma is jó órák voltak. 3 jó dogát is írtam(: A bajok délután kezdődtek. A 7. Órai tesi teljesen kiszívta az erőmet agyilag. Kint voltunk,és majd szétfagytam. Utána könyvtárba mentem, de nem találtam meg azt a könyvet,amit szerettem volna kivenni. Így fáradtan értem haza, ezután pedig elmentünk ruhát vásárolni. Na,tisztázzunk valamit. Én sose szerettem shoppingolni,de amióta evészavaraim vannak,már egy beteges viszonyom van ezzel kapcsolatban. Ha csak elsuhanok egy bolt mellett,vagy valaki említi, libabőrös leszek, szívem a torkomban dobog, a hányinger és ájuláa kerülget, görcsbe rándul a gyomrom,a fejemben pedig zakatol a NEM NEM NEM. Mivel az elmúlt két napban éreztem meg igazán az eddigi fogyásom eredményét, kicsit jobb kedvvel indultam neki. Na,lehet,hogy nem kellett volna. Mert a cinikus és irónikus megjegyzéseimet nem tudtam magamban tartani. Csak úgy kijöttek belőlem. Ez fehér. Nagy a válla. Bő a szabása. Szűk. Zöld színű. Csillámos. Hosszú. Rövid. Kövérít. Drága. Rossz a szövege. Farmer. Gombja van. És tulajdonképpen mindenhez mondtam egy rövid kritikát. Végül sikerült 1 óra alatt 1 nadrágot és 2 melltartót szerezni. Ez nagy szó. De persze anyának ez nem elég,és amikor már tényleg a sírás határán voltam,bementünk egy másik boltba. Itt már tényleg átvette az uralmat a hisztis énem,még szigorúbb szemmel néztem a ruhákra. Utálatot éreztem a világ felé. Nem volt jó érzés,én nem akartam anyát bántani,ő se engem,de nekem ez kínzásnak ér fel. Tehát magamat marcangolva értem haza, ráadásul szomjasan és éhesen. Persze ismét a zenéhez nyúltam,de órákig nem tudtam kiheverni a sokkot. Elkezdtem chatelni egy osztálytársammal. Kérdezgetett az életmódomról,nivel ő is szeretne egészségesen enni. Ez engem meglepett,mert nála mimdig van valami nasi. Megbeszéltük,hogy áprilistól együtt járunk futni. Kíváncsi vagyok,mi lesz belőle. Utána beszéltem az iróniás barátnőmmel is. Javított az állapotomon. Az edzés elmaradt,de nem is baj,kell a pihenés nekem,főleg ezek után.
És most itt tartunk. Még fürdenem kellene, de nem igazán van kedvem,álmos vagyok. A mai kalamajka viszont még semmi: pénteken a mamámnál lesz ebéd. Parázok,mivel tavaly ősszel is nagy sikerek után tört el bennem minden,és lettem megint BEDes. De most erősebbnek érzem magam. Elhatároztam,most nem fogok magamtól tiltani semmit. Eszek a pörköltből, a galuskából,sőt,egy kis sütit is. Biztos örömet fogok szerezni,és motivál az,hogy sikerélmény lesz,ha meg tudom magam állni,érezni fogom a határt. Ez azt fogja jelenteni,hogy búcsút intettem a BEDnek. Viszont ha bezabálok,akkor is erősnek kell lennem,nem szabad feladnom,márcsak a heves szívverések miatt. Viszont a szombattal már más a helyzet: délután elmegyünk egy 3 órás ruhavásárlásra!!! Nagyon félek,gombóc van a torkomban. Még most se sikerült feldolgoznom ezt az 1 órát,mi lesz tripla ennyivel? Az önkínzás helyett simán elmehetnék karaokezni a barátnőmhöz,mert pont akkor érne rá. Na,majd látjuk,mit hoz a jövő. Én bizakodom a legjobbakban. Nem lehet az,hogy ennyi volt az én szép korszakom,és ismét egy sötét idő köszönt be rám. Még akkor sem,ha az időjárás ezt mutatja. Hiszem,hogy a legjobbat ki tudom hozni ezekből a szituációkból is,aztán pedig ismét tökéletes lesz minden. Ti is higgyetek a jó dolgokban!(: #getbeliever
Megjegyzések
Megjegyzés küldése