Nem megy...):
A hétvégi öngyilkos szándékú kamikáze repülőgépemet e három napra felváltottam egy gyönyörű,óriási színes hőlégballonra. Szépen,lassan lebegtem a rózsaszín felhők között,viszont néha belekeveredtem 1-2 nagy viharba.
Hétfő
Reggel csoda történt. Hiába keltem fel a szokásos időpontban, a zöldségek párolása és a reggelizés mellett sikerült az arcomat is megtisztítani, felágyazni,a ruháimat elpakolni,fogat mosni. És utána hatalmas mosollyal az arcomon mentem suliba. Az iskolában kibékültem a barátnőmmel, és jóízűen kitárgyaltuk a felvételit. A nap folyamán sokat nevettem, kivirultam. És nem fogjátok elhinni, újra lesz balett, ugyanabban a teremben!!! A tanárnőm egyik diákja fogja tartani, és ugyan más időpontban és beosztásban leszünk,de úgy gondolom, végre tisztességesen befejezhetem azt,amit elkezdtem. A balett társaimmal nem a temetés lesz az utolsó emlékünk,hanem egy évzáró. Annyi mindent tett értünk a tanárnőnk, és ennyivel tartozom neki. Nem érdekel,hogy nem férek bele a dresszbe,vagy hogy én vagyok a legbénább,a lényeg,hogy élvezni fogom.
Délután szerencsére nem a szakadó hóban kellett a boltba bicikliznem,hanem apa vitt el autóval. Egy jó nagy bevásárlás után pedig pihentem,amely talán túl jól sikerült. Olyannyira belefeledkeztem a zenehallgatásba,hogy elfelejtettem jógázni. Tudom,nagyon gáz,de az vígasztal,hogy legalább táncikálással tudtam zsírt égetni:D haladás,hogy nem gurultam dühbe,mint az orthorexia során,nem jöttek elő anorexiás gondolatok,hanem inkább a jó oldalát láttam. Rendesen kipihentem magam,és mentem tovább. Este aztán készítettem pulykamellet,viszont a meditáció elmaradt,amit nem értek még most sem.
Kedd
A tegnapi csodák után nem vártam sokat a reggeltől,és talán pontosan ezért sikerült ismét végrehajtani a feladatokat. Tehát a napom ugyanolyan mosolygósan,vidáman kezdődött. De sajna ez a boldogság gyorsan elhervadt,mert a tanítási órák teljesen kiszívták az erőmet. Legalább a délutánom fergetegesen telt: zenét hallgattam, és kipróbáltam egy hajpakolást,annak reményében,hogy az javít a seprűs hajamon. A krémnek 1 órát kellett volna fent maradnia, ennek ellenére fél óra múlva lemostam, mert a méz,mivel az eredetileg rögös volt,csak a kenhetőbb állag érdekében felmelegítettem, kezdett megszáradni,és kicsit beparáztam,hogy kárt tesz a hajamban, de őszintén megmondom, sokkal jobb lett az állaga, mint a kókuszolaj során. Selymesebb lett már az első alkalommal, kisimult, és nem néz ki úgy, mint akinek be van rasztásítva. Persze utána leöblítettem a szokásos tojásos samponommal, amiről szintén jó véleményt tudok nyilatkozni. Jó illatú,leszedi a zsírt, eltűnteti a korpát. Az este végül szokásosan telt,de a lelki feltöltődés már megint elmaradt:/
Szerda
A reggel ismét jól telt,ezúttal még időm is maradt pihenni. A nap folyamán sokszor jött rám éhségérzet, és őszintén megmondva, ezek a tünetek már napok óta előjönnek. Legalábbis azóta,amióta elhagytam a gabonaköretet. Pedig ez csak 20 g chnyi, és kevesebb,mint 100 kcal. Emiatt sokszor érzem azt,hogy kezd kicsúszni a lábam alól a talaj,megint sikertelenül fogok járni. Ilyen esetekben motivációs képeket nézegetek, amelyek kicsit visszaszerzik az életkedvem. Azt vettem amúgy észre,hogy kezd a szám rászokni a sótlan ételekre, a nyers zöldségekre, és a kevésbé édes ételekre. A túrókrémnél és a túrós zabkásánál gyakran érzem,hogy túl sok a gyümölcs(pedig ugyanannyit eszek) nem párolom agyon a zöldségeket, és nem is szórok rájuk ízesítőt. És ha már az életmódváltásnál tartunk,régen említettem meg a sportot. Azt kell,hogy mondjam, egyre jobban megy, és ezáltal élvezem. A kezdeteknél a bemelegítés nehézséget okozott,ma már meg se kottyan,sőt,jól esik. És látjátok, bevallom,hogy fejlődök,és mégsem érzem a változást. 2 hét alatt leadtam 1.2 kilót, és talán ez az a szám,ami egy kicsit eltántorít. Pedig tudom,hogy semmit sem jelent,és fontosabb az,hogy mit látok a tükörben,de még ott sem látok javulást,sőt... A naplómban pedig egyre több a jó tulajdonság, és mégis az önbecsülésem, az önbizalmam messze a mínusz,valahol a béka seggénél. Mert ma is keveredtem vitába egy barátnőmmel,mégpedig ugyanarra a pontra lőtt,mint szombat este a másik barátom. A történet röviden annyi,hogy mgharagudtam rá,amiért átveri egy kedves ismerősömet,amiért kegyetlen dolgokat művelt vele. Nos,ez 1-2 hetes sztori,ennek ellenére most pattant el benne valami,és megjegyezte, hogy egy hűtlen,hazug, álnok kígyó vagyok(nem ezekkel a szavakkal,de a lényeg ez volt) az,hogy 5 nap leforgása alatt kétszer is neveztek hűtlennek és hazugnak, az elég nagy sebeket tépett fel. Mert őket én nagyon szeretem(könyörgöm,ne értsétek félre!) és nagyon adok a véleményükre. És az ilyen esetekben legszívesebben kidobnám a füzetem, és gyűlölném magam. Mert az igazságot nem lehet letagadni, valóban hazug,álnok,hűtlen kígyó vagyok,aki próbálja magának bebeszélni,hogy valóban van jó tulajdonsága,pedig nincs,és ezt ő maga is tudja. Legszívesebben visszaírtam volna neki,hogy köszönöm(:, de leblokkolt. Úgyhogy már nem is érdekel az egész.
Tehát ezekkel a gondolatokkal zárom a beszámolómat. Nagyon remélem,hogy sikerül ezeken továbblépnem,mert akkor csodálatosabb élményen is várhatnak rám.
Hétfő
Reggel csoda történt. Hiába keltem fel a szokásos időpontban, a zöldségek párolása és a reggelizés mellett sikerült az arcomat is megtisztítani, felágyazni,a ruháimat elpakolni,fogat mosni. És utána hatalmas mosollyal az arcomon mentem suliba. Az iskolában kibékültem a barátnőmmel, és jóízűen kitárgyaltuk a felvételit. A nap folyamán sokat nevettem, kivirultam. És nem fogjátok elhinni, újra lesz balett, ugyanabban a teremben!!! A tanárnőm egyik diákja fogja tartani, és ugyan más időpontban és beosztásban leszünk,de úgy gondolom, végre tisztességesen befejezhetem azt,amit elkezdtem. A balett társaimmal nem a temetés lesz az utolsó emlékünk,hanem egy évzáró. Annyi mindent tett értünk a tanárnőnk, és ennyivel tartozom neki. Nem érdekel,hogy nem férek bele a dresszbe,vagy hogy én vagyok a legbénább,a lényeg,hogy élvezni fogom.
Délután szerencsére nem a szakadó hóban kellett a boltba bicikliznem,hanem apa vitt el autóval. Egy jó nagy bevásárlás után pedig pihentem,amely talán túl jól sikerült. Olyannyira belefeledkeztem a zenehallgatásba,hogy elfelejtettem jógázni. Tudom,nagyon gáz,de az vígasztal,hogy legalább táncikálással tudtam zsírt égetni:D haladás,hogy nem gurultam dühbe,mint az orthorexia során,nem jöttek elő anorexiás gondolatok,hanem inkább a jó oldalát láttam. Rendesen kipihentem magam,és mentem tovább. Este aztán készítettem pulykamellet,viszont a meditáció elmaradt,amit nem értek még most sem.
Kedd
A tegnapi csodák után nem vártam sokat a reggeltől,és talán pontosan ezért sikerült ismét végrehajtani a feladatokat. Tehát a napom ugyanolyan mosolygósan,vidáman kezdődött. De sajna ez a boldogság gyorsan elhervadt,mert a tanítási órák teljesen kiszívták az erőmet. Legalább a délutánom fergetegesen telt: zenét hallgattam, és kipróbáltam egy hajpakolást,annak reményében,hogy az javít a seprűs hajamon. A krémnek 1 órát kellett volna fent maradnia, ennek ellenére fél óra múlva lemostam, mert a méz,mivel az eredetileg rögös volt,csak a kenhetőbb állag érdekében felmelegítettem, kezdett megszáradni,és kicsit beparáztam,hogy kárt tesz a hajamban, de őszintén megmondom, sokkal jobb lett az állaga, mint a kókuszolaj során. Selymesebb lett már az első alkalommal, kisimult, és nem néz ki úgy, mint akinek be van rasztásítva. Persze utána leöblítettem a szokásos tojásos samponommal, amiről szintén jó véleményt tudok nyilatkozni. Jó illatú,leszedi a zsírt, eltűnteti a korpát. Az este végül szokásosan telt,de a lelki feltöltődés már megint elmaradt:/
Szerda
A reggel ismét jól telt,ezúttal még időm is maradt pihenni. A nap folyamán sokszor jött rám éhségérzet, és őszintén megmondva, ezek a tünetek már napok óta előjönnek. Legalábbis azóta,amióta elhagytam a gabonaköretet. Pedig ez csak 20 g chnyi, és kevesebb,mint 100 kcal. Emiatt sokszor érzem azt,hogy kezd kicsúszni a lábam alól a talaj,megint sikertelenül fogok járni. Ilyen esetekben motivációs képeket nézegetek, amelyek kicsit visszaszerzik az életkedvem. Azt vettem amúgy észre,hogy kezd a szám rászokni a sótlan ételekre, a nyers zöldségekre, és a kevésbé édes ételekre. A túrókrémnél és a túrós zabkásánál gyakran érzem,hogy túl sok a gyümölcs(pedig ugyanannyit eszek) nem párolom agyon a zöldségeket, és nem is szórok rájuk ízesítőt. És ha már az életmódváltásnál tartunk,régen említettem meg a sportot. Azt kell,hogy mondjam, egyre jobban megy, és ezáltal élvezem. A kezdeteknél a bemelegítés nehézséget okozott,ma már meg se kottyan,sőt,jól esik. És látjátok, bevallom,hogy fejlődök,és mégsem érzem a változást. 2 hét alatt leadtam 1.2 kilót, és talán ez az a szám,ami egy kicsit eltántorít. Pedig tudom,hogy semmit sem jelent,és fontosabb az,hogy mit látok a tükörben,de még ott sem látok javulást,sőt... A naplómban pedig egyre több a jó tulajdonság, és mégis az önbecsülésem, az önbizalmam messze a mínusz,valahol a béka seggénél. Mert ma is keveredtem vitába egy barátnőmmel,mégpedig ugyanarra a pontra lőtt,mint szombat este a másik barátom. A történet röviden annyi,hogy mgharagudtam rá,amiért átveri egy kedves ismerősömet,amiért kegyetlen dolgokat művelt vele. Nos,ez 1-2 hetes sztori,ennek ellenére most pattant el benne valami,és megjegyezte, hogy egy hűtlen,hazug, álnok kígyó vagyok(nem ezekkel a szavakkal,de a lényeg ez volt) az,hogy 5 nap leforgása alatt kétszer is neveztek hűtlennek és hazugnak, az elég nagy sebeket tépett fel. Mert őket én nagyon szeretem(könyörgöm,ne értsétek félre!) és nagyon adok a véleményükre. És az ilyen esetekben legszívesebben kidobnám a füzetem, és gyűlölném magam. Mert az igazságot nem lehet letagadni, valóban hazug,álnok,hűtlen kígyó vagyok,aki próbálja magának bebeszélni,hogy valóban van jó tulajdonsága,pedig nincs,és ezt ő maga is tudja. Legszívesebben visszaírtam volna neki,hogy köszönöm(:, de leblokkolt. Úgyhogy már nem is érdekel az egész.
Tehát ezekkel a gondolatokkal zárom a beszámolómat. Nagyon remélem,hogy sikerül ezeken továbblépnem,mert akkor csodálatosabb élményen is várhatnak rám.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése