#mystory Az orthorexia mezeje binge eating disorderrel tarkított

Mint ahogy az előző #mystorym-ban megírtam, az anorexia gyógyulása után egy teljesen más korszak kezdődött az életemben. Egy alaposabb netezés után egy egészen másfajta szemlélettel tekintettem az egészséges életmódra. Természetesen a fogyás is cél volt, de teljesen más módon közeledtem hozzá. Sajna ismét elkövettem azt a hibát,mint tavaly nyáron: sok kaja, sok edzés. Én, aki világ életében utált sportolni napi 3 órát töltött mozgással! Minden étkezés előtt!!! Reggel fél óra jóga, délelőtt fél óra hulahop, délután 1 óra biciklizés(tűző napon) este 1 óra zsírégető torna. Emellett ettem 2000 kcalt. Az alapanyagcserém 1350 kcal, és kb. 1000 kcalt égettem el! A mai napig nem értem,mégis hogy a fenébe bírhattam. Na, de a várt hatás nem jelent meg. Nem hogy nem fogytam, de még csak csinosodni se csinosodtam. Nagyon el voltam keseredve, úgyhogy gondoltam lemegyek 1800 kcalra. De persze nem sikerült, 1400-at ettem, és akkor rögtön éreztem, hogy majd összeesek. Úgyhogy maradtam 2000-nél. Azonban az étrendem sem volt a legjobb. Reggelire mindig és csakis zabkását ettem, tízóraira gyümölcsöt(azaz noku fehérjeforrás)vagy ha kedvem volt(khm...inkább úgy mondanám,ha a keret engedte) turmixot fogyasztottam. Az ebéd a nem is olyan régen emlegetett sok gabonaköret és hús kevés zöldséggel, az uzsonna pedig általában túrókrém kevés gyümölccsel. Na ja, ekkoriban kattantam rá a túróra és a joghurtra. És vacsorának pedig 3 tojást ettem, rántotta,tükörtojás,vagy omlett formájában. Oké, ez egy nagyon jó fogyókúrás vacsinak hangozhat, ennek ellenére a hozzá fogyasztott rengeteg sajt és kenyér miatt 700 kcal volt. Egy kis matekkal gyorsan rájöhettek, hogy biza napközben csupán 1300 kcalt vettem magamhoz, ami kb. arra lenne elég,hogy egésznap, háton fekve bámuljam a plafont. És ha ezek alapján nem lett volna elég meggyőző az,hogy orthorexiás voltam, akkor elárulom, hogy az igazi tünetek még csak ezután jöttek. Belekerültem egy mókuskerékbe, és nem mertem kitörni belőle, addig akartam csinálni, míg ki nem fuladok. Tulajdonképpen nem mertem kihagyni egy edzést se, és rettegtem azoktól az ételektől,amelyek eltértek a szokottaktól. Volt 7 féle, 700 kcalos vacsorám, azok közül lehetett választani. Emellett rendelkeztem még kb. 15 féle zabkása recepttel,aminek kb. az ötöde volt felhasználható a nyári szezon miatt, és ugyanennyi smoothie recept. Aztán 1 hónap múlva utána kerestem annak,hogy mit kell tenni akkor,ha megállt a fogyás. Rátaláltam a csalónapra, és aki volt már anorexiás vagy orthorexiás,az tudja,milyen érzés,amikor az agyad átkattan egy ,,hurrá, annyit és azt ehetek,amit csak akarok" üzemmódba. Ez történt meg velem is, sokadjára. Úgyhogy bedörgöltem 2800 kcal!!!és hátrahuppantam a fotelba, mint aki jól végezte a dolgát. Ez ment pár hétig, míg aztán eljött a nyaralás. Előre tervezgettem, miket eszek és mikor, és egy egész kosárral vittem a gabonáktól kezdve a pászkán át a gyümölcsökig, tulajdonképpen a fél raktárkészletemet, plusz mellé a hulahop karikát. Gyerekek, olyan rossz nyaralásom még sose volt. Kezdjük ott,hogy az első nap olyannyirs unatkoztam az autóban, hogy négy darab keksz helyett felfaltam az egész, 175 grammos zacskót. De legalább cukor és fehérliszt mentes volt. Délben már nem is ettem semmit, csak késő délután egy kis csirkemellet zöldséggel. És tulajdonképpen ennyire emlékszem, de az elkövetkező 6 napban hozzá de nyúltam a kosárkához, de még a karikához se. A reggeli fél kg kenyér volt, jó sok lekvárral. A nyaralás alatt egy hatalmas üveg málnásat sikerült teljesen bedörgölnöm. Ebédre mindig párolt húst ettem zöldségekkel,hogy a látszatot fenn tartsam, de emlékeszem,egyszer felfaltam fél kg rántott csirkemellet rengeteg sültkrumplival csaló napra hivatkozva. Délután, és vacsorára is keveset ettem, már amikor, mert voltak kivételek. Volt,hogy 1 óra alatt 12 virslit ettem meg! De ha elmentünk boltba,akkor csak egészséges ételeket vásároltattam, ha elmentünk valahová,akkor mindig visszautasítottam a desszertet, mert szégyelltem. Pedig a szüleim az első naptól fogva látták,hogy kezdenel bizonyos junk foodok eltűnni. Mikor hazaértünk, rögtön újrakezdtem az egészet, immáron 55 kg-mal. A csalónapokat ugyanúgy megtartottam, és az edzéseket sem változtattam meg. Csak hogy augusztusban kaptunk egy meghívást a Balatonra, úgyhogy ennek tudatában új stratégiát dolgoztam ki. És újult erővel vágtam bele a következő egy hétbe. Aha, csak amint kiértünk a strandra, elfogott az undor. Megláttam magam bikiniben, és kavarogtak bennem a szavak: csúnya, kövér, gyenge, zabagép, hasznavehetetlen, hülye, stb. Aztán meg ugye a fájdalmat gyógyítani kellett egy kis rántott sajttal és krumplival. Vagyis naggyal. Egyedül ettem meg, mert a szülők elmentel szétnézni, de a félelem ettől még elfogott. Mi van, ha hamar visszajönnek, és észrevesznek? És mégis miért bámulnak rám a körülöttem levők? Legszívesebben kilöknék a kezeim közül a tányért, és az arcomba ordítanák,hogy FOGYJ LE DAGI! A vízben jól éreztem magam, de amikor kijöttem...rögtön felvettem magamra a fürdőkendőt, és a lehető legjobban takartam a kezeimmel a hasam. Hiába volt ez életem legjobb, legélménydúsabb nyaralása, ez a folytonos szorongás nagyon rosszul esett, mert csinos akartam lenni a nyárra, és nem sikerült. Ennyi erővel a sok sport helyett ülhettem volna egész nap az ágyba, és zabálhattam volna,mint egy évvel ezelőtt...de hol volt az? Mert ez az egész titokban evészet már kiskoromban jelen volt. A szülők a kevés ebéd miatt nem engedtek nasit, úgyhogy titokban kellett csinálnom. És ugyan az indok változott, de a helyzet maradt:titokban enni. A normális kaja le se ment a torkomon, borzasztó volt. Arról nem beszélve,hogy egy barátnőmmel is elharapósodott a viszonyom,mert ő hízni szeretett volna, soványnak látta magát,amiért 1 hónap alatt 9 kg fogyott, én meg magyaráztam neki,hogy örüljön,hogy nem izomból,meg hogy semmi erőfeszítéssel lett csinos, stb. Aztán itt már a nyilvánosság előtt is előjöttek  falásrohamok,és nem is titkoltam őket. A mai napig emlegetve vannak a családban ezek a beevések, és minden alkalommal borzalmasan érzem magam. Ha gondoljátok, csinálhatok témakifejtő cikkeket is,mint pld x dolog,amit soha ne monddj egy BEDesnek, stb. Kommentbe kérlek írjátok meg,milyen témákról írjak(:
Sajnos a következő 1 hónap a még nagyobb mennyiségű zabálásokról szólt. Ekkor már kezdődött a tanév, és kezdtem beleesni újra a depresszióba. Láttam,hogy mindenki csinos maradt, jó élményeket szerzett,én pedig itt maradtam, kövéren és csúnyán. Gurultam le a lejtőn. Iskola után mindig vettem egy csomó egészségtelen kaját,amiket bezabáltam fél óra alatt, majd a nyomok biztonságos(nak tűnő)helyekre dugdostam. De hogy hogyan jutottam ki ebből a korszakból,azt elmesélem a következő #mystorymban