Kezdeti lazaság
Jó vagy rossz? Ebben a bejegyzésben ezt a kérdést fogom feszegetni, mert jelentem, belekezdtem az életmódváltásba. De elég bizonytalan vagyok még mindig, bár már most apró sikereket értem el(: és most ne arra tessék gondolni,hogy fogytam 2 kilót 2 nap alatt, az elég gáz lenne. Hogy ne legyek nagy kalóriadeficitbe,először 2000 kalóriával kezdek, de péntektől már csak 1800at eszek, hétfőtől pedig bele is vágok(: de ne szaladjunk ennyire előre, lássuk csak az elmúlt két nap eseményeit:
Kedd
Úgy gondoltam, hogy az egészséges ételeket nem egyszerre kezdem el magamba tömni, hanem szép lassan, egyre többet az egészségtelenek rovására. Sajnos az 1 hónap alatt teljesen elszoktam a zöldségektől és gyümölcsöktől, de még a hústól is. Éppen ezért az uzsonna és a vacsora bevezetésével kezdtem, mert azokra tettem a gyümölcsöt(tudom, nem a legpraktikusabb este felé enni őket, de ez van:/). Fél ötkor túrós zabkását eszek 10 g szénhidrátnyi gyümölccsel, és egyenlőre 2 kávéskanál mézzel, edzés után pedig, kb fél 8kor túrókrémet veszek magamhoz ugyanennyi gyümölccsel és 2 evőkanál nádcukorral, de az édesítőszereket folyamatosan csökkentem, jövő héttől pedig már eritritet használok.
Az első tesztnap nem kezdődött rosszul, tanultam, videókat néztem, és délután még egy mozizást is bevállaltam. Ez csodaszámba megy, mert a betegségek óta nem nagyon mozdultam ki, és hogy őszinte legyek: ez a kis lépés már sokat segített. VISZONT. Az étkezéssel meggyűlt a bajom: a találkozó előtt fél órával ettem meg az uzsonnát, és akkor jöttem rá,hogy a túró megromlott, legalábbis érződőtt rajta,hogy hamarosan ki kell dobni. Mivel nem volt penészes, próbáltam megenni, de pár evőkanálnyit otthagytam. A filmnézés elképesztő volt. Rengeteg lelki erőt adott, mert kikapcsolt 2 órára, és a barátnőmmel is tök jókat beszélgettem. Vacsorára viszont elmaradt a beígért túrókrém, mivel hiányzott a hozzávaló, ezért egy csokis croassaint ettem, nem tudtam neki ellenállni:D de legalább nem mentem a megengedett kalória fölé. Na, de hogy edzést is elhanyagoljak, olyan is rég volt. Mert aznap szerettem volna kipróbálni a karácsonyra kapott expanderemet, de mivel sokáig beszélgettem az ismerősömmel, későn értem haza, meg akkor már a pocimban ült a finomság. Oké, sok dolog nem sikerült aznap, de nem voltam mérges magamra, sőt: örültem,hogy (egyenlőre) nem jöttek elő az orthorexiás gondoltaim, nem volt bingém, és a lelki világomon már ezzel az apró lépéssel javítottam.
Szerda
Ezt a napot már kicsit szigorúbban vettem, de még mindig nem tekinthető betegesnek. Az életben először sikerült felágyaznom, ami azért is dicsőség, mert a szüleim között kialakuló viták 50%-nak köze van az ágyam rendjéhez. Aztán elmentem boltba, és nem fogjátok elhinni, de amint megláttam a zöldségespultot, elfogott a gyönyörűség. Legszívesebben mindet megvettem volna, és szép lassan elnasizgattam volna. De a pénzem végül 1 kg túróra és 3 db kaliforniai paprikára futotta. És tényleg:azzal,hogy elmentem az Aldiba, és vettem egészséges kaját, egy felemelő érzés kapott el. A régi szép emlékek. Hogy hétvégente hatalmas bevásárkásokat tartottam. És ezek megit eljönnek. Mert engem nem a ruhák hoznak lázba, hanem az egészséges kaják. Engem nem az Árkádba kell levinni, elég a legközelebbi bioboltba is:D na, de visszatérve, megettem a túrós zabkását, és ízorgia robbant a számba minden egyes falatnál. Üröm volt az örömben, hogy a gyomromba dagadt, mivel mikróban készítettem, mégpedig apró szemű zabbal. Nem értem, mit rontok el folyamatosan, pedig régen is ezzel a fajtával és ugyanannyi vízzel csináltam, a végeredmény mégsem lett ázott massza. Az edzés végül jól ment,azt hiszem én,és az erősítőszalagom jó barátok leszünk:D
De az este ismét sem ment zökkenőmentesen. Eleve tele voltam, de nekem mégis csak ki kellett próbálnom az ananászos túrókrémet. Borzalmas íze volt, azt hiszem örökre megutáltam ezt a gyümölcsöt, pedig eddig az egyik kedvencem volt): arról nem is beszélve,hogy elszámoltam a napi kalóriafogyasztásomat, és a vacsorával együtt 2400 jött ki!:O na, a testem meg rögtön megérezte a túl sok kaját, ezért felment a gyomorsavam. Még sose tapasztaltam ilyet, és nem is akarok soha többé. 1 órán keresztül voltam ,,kajakómában" és nagyon keserű íz volt a számban.
Csütörtök
Ez a mai nap is okozott meglepetéseket. Ma reggel megint felágyaztam, és ismét nem utasítottam el egy találkozót. A nap során sokat nevettem, és azt hiszem, készen állok arra,hogy kezdjem elhagyni a édesítőszereket. Azonban délután egy apró zabaroham majdnem, de csak majdnem rámjött, de végül szerencsére fékezni tudtam magam. Az uzsonnát majdnem kicseréltem dzsemes kenyérre(ne kérdezzétek, mi lett volna rá az indokom) de győzött az élni akarás, és megettem az uzsimat, ami végül még jobban is esett. Szerintem az,hogy a fejemben meghatároztam egy nagyon erős NEMet, még sokszor fogja meghatározni a sorsomat. De ami a legjobb, már most nem érzek heves szívdobogásokat, legalábbis nem vettem észre. Még reggel is könnyebben mentem iskolábs biciklivel. Most kipróbálok egy új sportos alkalmazást, aztán megpróbálom megenni a vacsorámat, remélem nem fog megint felkavarodni a bioritmusom.
Legközelebb vasárnap jelentkezem, de lehet,hogy szombaton leírom a mystory következő részét, de nem ígérhetek semmit. Sziasztok!
Kedd
Úgy gondoltam, hogy az egészséges ételeket nem egyszerre kezdem el magamba tömni, hanem szép lassan, egyre többet az egészségtelenek rovására. Sajnos az 1 hónap alatt teljesen elszoktam a zöldségektől és gyümölcsöktől, de még a hústól is. Éppen ezért az uzsonna és a vacsora bevezetésével kezdtem, mert azokra tettem a gyümölcsöt(tudom, nem a legpraktikusabb este felé enni őket, de ez van:/). Fél ötkor túrós zabkását eszek 10 g szénhidrátnyi gyümölccsel, és egyenlőre 2 kávéskanál mézzel, edzés után pedig, kb fél 8kor túrókrémet veszek magamhoz ugyanennyi gyümölccsel és 2 evőkanál nádcukorral, de az édesítőszereket folyamatosan csökkentem, jövő héttől pedig már eritritet használok.
Az első tesztnap nem kezdődött rosszul, tanultam, videókat néztem, és délután még egy mozizást is bevállaltam. Ez csodaszámba megy, mert a betegségek óta nem nagyon mozdultam ki, és hogy őszinte legyek: ez a kis lépés már sokat segített. VISZONT. Az étkezéssel meggyűlt a bajom: a találkozó előtt fél órával ettem meg az uzsonnát, és akkor jöttem rá,hogy a túró megromlott, legalábbis érződőtt rajta,hogy hamarosan ki kell dobni. Mivel nem volt penészes, próbáltam megenni, de pár evőkanálnyit otthagytam. A filmnézés elképesztő volt. Rengeteg lelki erőt adott, mert kikapcsolt 2 órára, és a barátnőmmel is tök jókat beszélgettem. Vacsorára viszont elmaradt a beígért túrókrém, mivel hiányzott a hozzávaló, ezért egy csokis croassaint ettem, nem tudtam neki ellenállni:D de legalább nem mentem a megengedett kalória fölé. Na, de hogy edzést is elhanyagoljak, olyan is rég volt. Mert aznap szerettem volna kipróbálni a karácsonyra kapott expanderemet, de mivel sokáig beszélgettem az ismerősömmel, későn értem haza, meg akkor már a pocimban ült a finomság. Oké, sok dolog nem sikerült aznap, de nem voltam mérges magamra, sőt: örültem,hogy (egyenlőre) nem jöttek elő az orthorexiás gondoltaim, nem volt bingém, és a lelki világomon már ezzel az apró lépéssel javítottam.
Szerda
Ezt a napot már kicsit szigorúbban vettem, de még mindig nem tekinthető betegesnek. Az életben először sikerült felágyaznom, ami azért is dicsőség, mert a szüleim között kialakuló viták 50%-nak köze van az ágyam rendjéhez. Aztán elmentem boltba, és nem fogjátok elhinni, de amint megláttam a zöldségespultot, elfogott a gyönyörűség. Legszívesebben mindet megvettem volna, és szép lassan elnasizgattam volna. De a pénzem végül 1 kg túróra és 3 db kaliforniai paprikára futotta. És tényleg:azzal,hogy elmentem az Aldiba, és vettem egészséges kaját, egy felemelő érzés kapott el. A régi szép emlékek. Hogy hétvégente hatalmas bevásárkásokat tartottam. És ezek megit eljönnek. Mert engem nem a ruhák hoznak lázba, hanem az egészséges kaják. Engem nem az Árkádba kell levinni, elég a legközelebbi bioboltba is:D na, de visszatérve, megettem a túrós zabkását, és ízorgia robbant a számba minden egyes falatnál. Üröm volt az örömben, hogy a gyomromba dagadt, mivel mikróban készítettem, mégpedig apró szemű zabbal. Nem értem, mit rontok el folyamatosan, pedig régen is ezzel a fajtával és ugyanannyi vízzel csináltam, a végeredmény mégsem lett ázott massza. Az edzés végül jól ment,azt hiszem én,és az erősítőszalagom jó barátok leszünk:D
De az este ismét sem ment zökkenőmentesen. Eleve tele voltam, de nekem mégis csak ki kellett próbálnom az ananászos túrókrémet. Borzalmas íze volt, azt hiszem örökre megutáltam ezt a gyümölcsöt, pedig eddig az egyik kedvencem volt): arról nem is beszélve,hogy elszámoltam a napi kalóriafogyasztásomat, és a vacsorával együtt 2400 jött ki!:O na, a testem meg rögtön megérezte a túl sok kaját, ezért felment a gyomorsavam. Még sose tapasztaltam ilyet, és nem is akarok soha többé. 1 órán keresztül voltam ,,kajakómában" és nagyon keserű íz volt a számban.
Csütörtök
Ez a mai nap is okozott meglepetéseket. Ma reggel megint felágyaztam, és ismét nem utasítottam el egy találkozót. A nap során sokat nevettem, és azt hiszem, készen állok arra,hogy kezdjem elhagyni a édesítőszereket. Azonban délután egy apró zabaroham majdnem, de csak majdnem rámjött, de végül szerencsére fékezni tudtam magam. Az uzsonnát majdnem kicseréltem dzsemes kenyérre(ne kérdezzétek, mi lett volna rá az indokom) de győzött az élni akarás, és megettem az uzsimat, ami végül még jobban is esett. Szerintem az,hogy a fejemben meghatároztam egy nagyon erős NEMet, még sokszor fogja meghatározni a sorsomat. De ami a legjobb, már most nem érzek heves szívdobogásokat, legalábbis nem vettem észre. Még reggel is könnyebben mentem iskolábs biciklivel. Most kipróbálok egy új sportos alkalmazást, aztán megpróbálom megenni a vacsorámat, remélem nem fog megint felkavarodni a bioritmusom.
Legközelebb vasárnap jelentkezem, de lehet,hogy szombaton leírom a mystory következő részét, de nem ígérhetek semmit. Sziasztok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése