Én nem leszek a túlsúly és a zabálás rabja!!!

Sziasztok! Tudom, nem szoktam a hétvégének külön bejegyzést szentelni,de ezúttal annyira sok dolog történt,hogy úgy gondoltam, most nagyobb figyelmet érdemel. Ezalatt a két nap alatt történtek jó és rossz dolgok is,ennek ellenére az egyik legjobb hétvégém volt,mert egyszer sem unatkoztam.

Szombat
Ez tisztára röhej:1 nap alatt lement 2 deka zabálással!!!! Hogy a viharba,nem tudom,de tökre vicces!:D Reggel nem igazán voltam éhes, úgyhogy ébredés után 1 órával tudtam enni,addig netezgettem. 3 meggyes pitét ettem meg,és a spájz nyitogatására anyám természetesen rögtöm felébredt,majdnem lebuktam. És hiába voltam tele már ennyitől, megettem a szokásos kolbászos-sajtos rántottát,de ezúttal 2 zsemlével!!!! Utána nyúzottan tértem vissza a netezésre. Kilenc óra körül elmentünk cipőt vásárolni,de olyan voltam,mint a mosott szar. Teljsen kiidegelt ez az egész. Mint mindig,most is az első cipő volt a tökéletes,de azért még fel kellett próbálni 6ot, és egyre rosszabbakat. Persze a végén nehezem ugyan,de rájött anya,hogy mégis az első a jó(de azért igazat nem adott). És mindig ez van. Annyira idegesít. Ha az első jó,akkor miért kell tovább keresni??? 10perc alatt végezhettünk volna, ehelyett 1 órát pocsékoltunk el. Na,meg ugye betértünk az Aldiba is, ahol egy érdekes jelent játszódtt le. Tegnap nem vett nekem csokis kekszet,mert elfelejtette,úgyhogy most szerettem volna venni,de még én is drágának tartottam,úgyhogy hanyagoltam. Erre mama mit csinál? Belerakja a kosarába,és egy instant vita alakult ki köztünk. Kicsit se néztek minket hülyének. Semmi baj. 11óra volt,mire hazaértünk,és a hangulatom mostmár valóságos depisbe ment át. A legjobb az egészben,hogy ma voltunk vendégségbe is meghívva,képzelhetitek. Zabálás mások előtt, észreveszik a gyors hízást, érdektelen témákat hoznak fel,és feszengek attól,hogy egyek vagy ne egyek,mert egyik se felel meg nekik. Már azt hittem,megőrülök. Nagyon szarul éreztem magam. Elraktam a kulcsom, hogy hamarabb hazamehessek,meg a pénztárcám,hogy vegyek vígaszsütikét,mert én bizony nem fogok zabálni előttük. Amikor megérkeztünk, a hangulatom még mindig ugyanolyan szomorkás volt,és eléggé kényelmetlenül éreztem magam. Az első fogás húsleves volt,na,itt már kicsaptam  a balhét,hogy nem eszek(mert nem szeretem,de persze még most se hiszik el,hogy rosszul vagyok tőle). Azt mondták,egyek párolt répát meg húst. Ez komoly? Én tényleg kiakadtam,hogy ennyire azt akarják,hogy egyek. Talán valóban túlreagáltam a helyzetet,de akkor is hülyén jött ki. Úgyhogy ott ültem,és néztem,hogy esznek. De legalább békén hagytak. A második pörkölt volt galuskával. Annyira örültem volna,ha disznó lett volna,mert azt ki nem állhatom,de ez marha volt,a kedvencem. Úgyhogy egy nagy tányérral befaltam,és a sok galuska se maradhatott el. Jó sokáig néztem az üstöt,mert szívesen ettem volna még,de a becsületem nem engedte,és ígyis apa megjegyezte,hogy milyen jó étvágyam van(én ezt sértésnek és célozgatásnak vettem). Utána sonkás-sajtos tekercs volt tálalva,és 3 szeletet ettem jó sok uborkával. Végülis ez egészséges,és nagyon ízlett. Ekkor már jobb volt a hangulatom,sőt, sokat nevetgéltem és én is beszálltam a témákba.  Majd jött a csokitorta. Jó nagy szeletet kaptam,amit viszonylag gyorsan befaltam, aztán még lecsúszott 8barackmag, szép lassan,nehogy észrevegyék. A végén csak ettem mégegy szelet tortát,mert vagy 1 órája azon rágódtam,hogy egyek vagy ne. Már majd kipukkadtam. 6órakor értem haza,és extra hangerőn zenét hallgattam,kb 2 órán keresztül. Mikor anyuék is hazajöttek, chatelgettem a barátaimmal, majd elhatároztam,hogy összeszámolom,mennyit ettem az elmúlt napokban. Ez nagy lépés, mert eddig sosem írtam le,mennyit is eszek egy fogyókúra kellő közepén létrejövő BEDes sorozatkor. De most lelkileg erősnek éreztem magam hozzá. Íme a végeredmény:
Szerda: 2836kcal, 45,2 g fehérje(nagyon kevés), 76,93 g zsír, 377g ch
Csütörtök: 2521 kcal(ez a legalacsonyabb mind közül), 74 g fehérje, 152 g zsír(brutális),350g ch
Péntek:3912 kcal(messze a legmagasabb érték), 108g fehérje, 181 g zsír, 422 g ch
Szombat: 3369kcal, 118,5 g fehérje(ez azért szép), 170g zsír, 345 g ch
A legdurvább,hogy többnyire szénhidrátdús ,,ételeket"fogyasztottam, akárcsak azon a bizonyos szerdán, mégis sokkal több volt a zsír,mint 1-2 hete, a szénhidrát pedig jóval alacsonyabb. Miután az összes napot leírtam,hiába voltam álmos, nekiálltam a regényemet írni,mivel a haspuffadástól semmi kedvem nem volt aludni. Pontosan éjfélkor aludtam el, mivel anya rámszólt,hogy aludjak.

Vasárnap
Hurrá! Mostmár 58,3 kg vagyok,ez elképesztő! Ennek örömére megettem 130g kekszet, de eléggé laktató fajtából. Reggel neteztem,meg könyvet írtam, aztán elmentem misére,de előtte persze meg kellett ennem 3 db sonkás-sajtos mütyűrt. A misén kemény 6an voltunk,ez rekord! Még az ofő se jött el. Én meg majdem elmentem,mert nem találtam meg egyik osztálytársamat se:D miután hazajöttem zenét halgattam,meg lecsúszott 50 g csokoládé. Így nem ebédeltem semmit. Délután elmentem biciklizni a gátra. A rádióban az euro top chart ment, a kedvenc zenéimmel, a szél lágyan fújt, sütött a nap, és annyira jólesett,hogy végre mozgok. Aha,ez tartott 15percig, mert a bicikli lánca unalmában úgy döntött,hogy kicsit megviccel,és önálló életre kel. Majdnem elestem,mert egyszer csak nem akart tovább menni a pedál,megakadt. Oké,leszálltam,kicsit igazítottam rajta, majd mentem tovább. Fél perc se kellett ahhoz,hogy kilazuljon a kis r.hadék. A semmi közepén, erős szélben,tűző napban ott álltam,és nézegettem. Na,gyerünk haza. Fél órán keresztül sétáltam,mite lakott környezethez érkeztem,és nem fogjátok elhinni,kikkel találkoztam! A roma gyerekekkel. Annyira aranyosak voltak,meg akarták csinálni a biciklimet!<3 csupán azért nem engedtem,mert mégis a levegőben van,hogy elrontják. És akkor mit mondok anyunak? Mert így is gázos volt a helyzet. Főleg úgy,hogy el akartam menni a boltba mozzarellát és olívabogyót venni(na,meg egy csokis zabszeletet és egy Montét. Na,meg egy Pöttyös is jól esne) Mihelyt hazaértem, nem érdekelt,hogy anya a konyhában mosogatott, betoltam 4-5 szelet dzsemes kenyeret. Anyu ennek ellenére felajánlotta az utolsó tortaszeletet,még szép,hogy megettem.
Igazából nem értem még továbbra sem,mi a franc van velem. ,,Sajnálom",hogy ez az utolsó zabanapom, de közben meg elegem van belőle,és szeretnék egészségesen enni végre(és nem orthorexiázni vagy BEDezni), de egyszerűen nem megy le a torkomon még a kedvencem, a túrós-almás-mogyorós zabkása se. Pedig annyira szereteeeeemD: Viszont van sok motiváló dolog: pld az,hogy már lefixáltam,hogy hétfőn 6órakor megyek a barátnőmmel futni,sőt,az edzésterv is megvan. Csaknem mehetek el puffadt hassal,hányingerrel. Heti ötször megyünk, de lesznek olyan napjaim, amikor 15 perc erősítő tornázok is(a futás önmagában nem elég,sőt,akár izomlebontó is lehet),és a kihívásokat is éhgyomorra tervezem. Ezáltal este készítek reggelit, be a hűtőbe,és higgadtabban kezdődnek a napjaim.  A másik,hogy a füzetemben már le is írtam minden hétfőhöz a mérendő adatokat:csípő,derék,mell,kar,has,comb,fenék. Mert fontosabbnak tartom,hogy külsőre is legyen hatás,necsak mérlegen. (A súlyomat is csak hétfőn mérem).  Csaknem vallhatok szégyent. Talán a 10kiló a ballagásig nem reális, de 5,de akár 7,5 biztos lemegy. Sajnos az egészség jelen esetben nem éltet, mert a szívverések, rosszullétek elmúltak, még ma sem jelentkeztek. Viszont a kitágult gyomrom, a rossz közérzetem zavar. Mert én egyébként kényelmes ruhákban jól érezném magam,de ilyet sehol se találok,na,meg a fotók se azt mutatják,hogy mégiscsak vékony lennék. Tehát lassan,de belevágok. Jövőhéten még engedek magamnak egyes dolgokat, lassan akarok csökkenteni, aztán mehet az 1500-1700kcal,hátha ennyivel is fogyok(ekkora deficit mellett kéne elvileg),de ha mégsem,csökkentem 250-nel(ami mínusz 25 g szénhidrátot és 17g zsírt jelent). Ha a végső kilók nem akarnak lemenni,akkor szénhidráthintáztatok,nincs mese,de én 50kilósan akarok ballagni,és nem 60nal.
Apa még aznap megjavította a biciklimet, így elindultam a boltba,de 5 tekerést se bírtam ki, mert elszakadt. Tehát elmentem anyu biciklijével. Na,Monte és Pöttyös is persze,hogy akkor nincs,amikor szerettem volna venni,úgyhogy választottam 2 tömény zabszeletet,mert ezt tényleg nagyon szeretem. Az egyiket ettem csak meg a parkolóban, egyszerűen nem bírtam a szúrós tekinteteket,úgyhogy eltekertem a park széléhez,ott leültem egy padra,és ott falatozgattam tovább. Mikor hazaértem, zenét hallgattam,kicsit beszélgettem apával, majd hozzáfogtam főzni. Hát,borzalmas volt. A tipikus csupazsír hal volt itthon,amit utálok, és megfelelő kajás dobozokat se találtam. Vacsorára bezabáltam 3 nagy lekváros kenyeret,és ezzel végeztem is. Kurva fáradt vagyok. De tényleg. Úgyhogy majd máskor beszélek a főzésről meg a kajákról. Sziasztok

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dolgok, amiket egészen biztosan meg fogsz érteni,ha neked is csapott a vállad

Hogy jól vagyok-e? Mondhatni...

Egy kis update